Az oldható kötések olyan szerkezeti kapcsolatok, amelyeket az alkatrészek sérülése nélkül szét lehet szerelni. Ilyen kötéseket alkalmaznak különböző alkatrészek összeszereléséhez, például ha az elemeknek cserélhetőnek kell lenniük. A leggyakoribb oldható kötések közé tartoznak:
Csavarkötések
Csapok
Reteszkötések
Kúpos kötések
Az oldhatóság előnye, hogy lehetővé teszi az alkatrészek cseréjét, ha azok elkopnak vagy meghibásodnak, például egy autó fékbetétje esetében. Ugyancsak előnyös lehet, ha egy elemet változtatható helyzetben kell rögzíteni, például esztergakések rögzítésekor. Egy másik gyakori példa a tengelyvégek szíjtárcsáinak rögzítése, amely lehetőséget biztosít különböző átmérőjű szíjtárcsák cseréjére és az áttételek módosítására.
További információkért és minőségi csavarkötésekért látogass el a https://www.csavarda.hu oldalra!
Az erővel záró kötések olyan kapcsolatok, amelyek létrejöttéhez erőhatás szükséges, és a kötés a befeszítésből és a súrlódásból adódik. Ide tartoznak például:
Zsugorkötések
Csavarkötések
Ezeket a kötéseket általában olyan esetekben alkalmazzák, amikor nem szükséges nagy erőátvitel, például egy gépjármű vízszivattyújának tengelyénél. Előnyös továbbá, ha az elemek kisméretűek, ezért nehézkes és költséges lenne megmunkálásuk, például CD-lejátszók meghajtóelemeinél. Az erővel záró kötéseket jellemzően kevesebb megmunkálás igényli, így gazdaságosabb megoldást nyújtanak.
Az alakkal záró kötések esetén az egyes elemek kapcsolata kizárólag a kialakításukból adódóan jön létre. Ezek jellemzően oldható kötések, például:
Reteszkötés
Bordástengelyes kapcsolat
Előfordulhat, hogy az alakkal záró kötéseket más kötéstípusokkal kombinálva alkalmazzák, például csavarkötéssel vagy erővel záró kötésekkel. Ha anyaggal záró kötés is társul hozzá, akkor a kötés már nem lesz oldható. Az alakkal záró kötések előnye, hogy megfelelő kialakítással hatékonyan biztosítják az erő- vagy nyomatékátvitelt.
A csavarmenet a csavar azon része, amely csavarvonalban helyezkedik el a csavar felületén, lehetővé téve annak tengelyirányú elmozdulását az anyában.
A csavarmenet keletkezése:
Csavarvonal: Egy olyan térbeli görbe, amelyet akkor kapunk, ha egy egyenest egy henger palástfelszínére fektetünk csúszásmentesen úgy, hogy az egyenes sem párhuzamos, sem merőleges a henger alkotójára.
Menetszelvény: A csavar hossztengelye mentén végzett metszésben megjelenő csavarmenet alakja.