A csavar szerkezeti elemek oldható összekapcsolására, vagy rögzítésére, illetve valamilyen mozgatható alkatrész pozicionálására, vagy tömítésre, vagy feszítésre használatos menetes alkatrész. A csavar felfogható, mint szabványosított gépelem, amely a gépekben függetlenül a gép fajtájától azonos feladatot képes ellátni. A csavar egy egyszerű gép, melyet egy henger palástjára feltekert lejtőként és – leggyakrabban – egy valamilyen fejjel rendelkező gépelemként a legkönnyebb elképzelni.

A csavar alkalmas az erő nagyságát, irányát megváltoztatni oly módon, hogy egy adott alkatrészt lényegesen kisebb erővel mozgathassunk meg hosszabb munkavégzési út megtételével.

A csavarok egyik fő jellemzője az áttétel, amely kifejezi egy teher súlyát és az azt egyensúlyban tartani képes erő viszonyát.

A csavar tengelyirányú mozgatását a csavarfej biztosítja, leggyakrabban különböző síklapokkal (pl. hatlapfejű csavar) vagy különféle hornyokkal (pl. belsőkulcsnyílású-, TORX hornyos-, stb. csavarok), melyek segítségével a megfelelő nyomatékot lehet kifejteni a szereléshez.

A csavarokat sokféleképpen csoportosíthatjuk:

Leggyakrabban a menetes szárhoz kapcsolódó:

1. a csavarok fej formája szerint lehetnek: hatlapfejű, d-fejű, süllyesztett fejű, lencsefejű, kalapácsfejű, d-fejű, peremes d-fejű, peremes hatlapfejű csavarok stb., de létezik fejnélküli csavar is pl. mosdórögzítő (fa-fém csavar, vagy a menetes rúdak, vagy a fogópár (összekötő) csavarok, vagy a szelemen csavarok, vagy palacsavarok, hernyócsavarok stb., de a csavarokat kategórizálhatjuk még számos egyéb más módon is: pl.:
2. a csavarok menetük szerint lehetnek: metrikus-, Whitworth, fűrész, trapéz-, collos-, lapos-, zsinór-, lemez-, famenet, egybekezdésű, többbekezdésű, balmenetes, jobbmenetes, külső-, belső menet, stb.
3. a csavarok anyaguk szerint lehetnek: acél, sárgaréz, korrózióálló, saválló, alumínium, hőálló, műanyag, stb.
4. a csavarok szilárdságuk szerint lehetnek: 5.6-os, 8.8.-as, 10.9-es, 12.9-es, 17 H-s, 22 H-s, 200 HV-s, 400 HV-s, stb.
5. a csavarok előállításuk szerint lehetnek: képlékeny alakítással, forgácsolással előállított, stb.
6. a csavarok szabványosságuk szerint lehetnek: szabványos, nem szabványosított
7. a csavarok csavarfelület bevonata alapján lehetnek: horganyzott, feketített, sárgahorganyzott, dacromet, tűzihorganyzott, stb.
8. a csavarok menetemelkedésük alapján lehetnek: normál-, finommenetű
9. a csavarok a menetszár- és a menethossz viszonya szerint lehetnek: tövigmenetes-, részmenetes
10. a csavarok a horony alapján lehetnek: egyenes hornyú, kereszthornyos, belsőkulcsnyílású, torxos, stb.
11. a csavarok funkciójuk alapján lehetnek: kötőcsavarok, mozgató csavarok, tömítő csavarok, állítócsavarok, feszítőcsavarok, stb.

CSAVARKÖTÉS

A csavarkötés egy oldható kötés, mely a csavarmenet – és ha van a csavarfej – felfekvő felületein fellépő súrlódási erő segítségével valósul meg. A szükséges súrlódási erők létrehozásához kellő nagyságú előfeszítő erőre van szükség, amelyet a meghúzási nyomaték segítségével hoznak létre.

A csavarkötés leggyakrabban csavarból és a csavarral méretben megegyező csavar anyából és alátétből áll. A csavarkötés része lehet még a csavarbiztosítás is. (pl. koronás anya sasszeggel, vagy rugós alátét, vagy fogazott alátét, vagy Nordlock alátétek stb.)

A csavarkötés lényege

az összefogni kívánt alkatrészek szükséges „összeszorítása” az azokat egymástól eltávolítani akaró erőkkel szemben, mely erők a csavart a csavarkötésben leggyakrabban húzásra / vagy nyírásra, csavarásra, kifáradásra stb. / veszik igénybe. A csavarok minőségét leggyakrabban ún. szakító próbával ellenőrzik, melynek során a szabványban megadott – reprezentatív mintából kivett csavarból készített próbatestet – szakítógéppel elszakítják. A szakító diagramm kiértékelésével lehet aztán egyértelműen eldönteni, hogy a csavar megfelelő-e vagy nem.

A csavarkötések meghibásodása

A csavarkötések meghibásodását általában a csavarfeszültség lecsökkenése, a lazulás és/vagy a korrózió okozza. A csavarfeszültség lecsökkenésének fő oka a relaxáció és az önkioldás. A relaxáció a csavarfeszültség változásának eredménye, mely a szorítóerő csökkenését eredményezi.

Ezt az alábbiak okozhatják:
1. Megereszkedés – egymáson felfekvő alkatrészek érdes felületei nyomás hatására kisimulnak
2. Megfolyás – amikor az alkatrészek felületein jelentkező felületi nyomás meghaladja azok anyagának nyomószilárdságát, például felülettömítések szerelésekor.

Az önkioldást dinamikus terhelésváltozások (fáraszták) okozzák, mint például a vibráció vagy a hőmérséklet változása. Nem megfelelő előfeszítő erő rosszul összeillesztett alkatrészek lehetővé teszik a relatív elmozdulásokat, melyek növelik az önkioldás kockázatát. Ezek a terhelésváltozások rövid ideig tartó súrlódáscsökkenést okoznak, mely következtében az anya elfordul, kilazul. Ezen nagyon kis mozgások hatására végül bekövetkezik a csavarkötés meglazulása.

Míg a relaxációt csak konstrukciós változtatással tudjuk megelőzni, mint az l/d viszony módosítás vagy nagyobb rugalmasságú anyagok alkalmazása, addig az önkioldás különféle csavarrögzítési módszerek alkalmazásával megelőzhető.

A CSAVAROK TŰZIHORGANYZÁSA

Acél tömegtermékek – pl. csavarok – horganyzására többféle eljárás is létezik. Ezen eljárásoknak közös célja korróziós és/vagy technikai védelem illetve esztétikai célú lehet. Ezen eljárások közül az egyik legfontosabb és széleskörben elterjedt a tűzihorganyzás. Tűzihorganyozni csak ötvözetlen vagy gyengén ötvözött acélokat lehet.

A tűzihorganyzás menete:

a munkadarab teljes zsírtalanításöblítéspácolás (felület vas-oxid mentesítése)hidegvizes öblítésflux-fürdőbe mártás (sóréteg felületre tapadása)szárítás (120 celsiuson 20-30 percig)

Tűzihorganyzás: kb. 450 celsius hőmérsékeltű fémolvadékba mártják a munkadarabot ahol a két közeg között egy kétirányú (kölcsönös) diffúzió eredményeként jön létre a vas felületén egy inhomogén többfázisú termodiffúziós réteg

A létrejött tűzihorganyzott munkadarabon a horganyrétegek kohéziós kötéssel kapcsolódik a munkadarabhoz. Az elkészült réteg vastagsága a tűzihorganyzás technológiájától függően változhat.

Rozsdamentes (inox) és saválló csavarok (A2, A4)

A rozsdamentes csavarok alapanyaga egy minimum 10,5% krómot és maximum 1,2 % szenet tartalmazó acélötvözet. Több mint 200 féle minőségben létezik. Ötvözött acélnak nevezzük mindazokat az acélokat, amelyek a karbonon kívül más ötvözőelemeket is tartalmaznak (pl. króm, szilícium, mangán, nikkel stb.). Az ötvözés célja az acél alapvető tulajdonságainak megváltoztatása szilárdság, kopásállóság, korrózióállóság.

A rozsdamentes csavar nevével ellentétben képes a rozsdásodásra és a foltosodásra különösen alacsony oxigéntartalmú, magas sótartalmú vagy nem szellőző körülmények között.

A rozsdamentes acélok négy fő csoportja:

Ausztenites acélFerrites acélMartenzites acélAusztenites-ferrites acél (duplex)

A rozsdamentes csavarok fő alapanyaga az ausztenites acél. Széles körben elterjedt, a legnagyobb korrózióálló képességgel rendelkezik, jól alakítható, szívós, nem mágnesezhető, jól hegeszthető. Főleg háztartási eszközök, tartályok, csövek, edényekhez használt csavarok alapanyagául szolgál.

A ferrites rozsdamentes acél tulajdonságai nagyban hasonlítanak a lágy acél tulajdonságaihoz, de a magasabb krómtartalma miatt jóval jobb a korrózióállósága.

Alkalmazzák: vegyipari, légtechnikai, építészeti csavarokhoz.

A martenzites rozsdamentes acél 11-13% krómot tartalmaz. Mérsékelt a korrózióállósága. Alkalmazzák ecetsavas, olajsavas, nitrátok és lúgok környezetében alkalmazott csavarokhoz.

Az ausztenites-ferrites acél (duplex) korrózióálló acélnak ferrites és ausztenites rács szerkezete van. Kiemelkedően alkalmas nyomás alatti berendezések és eróziós környezetben működő gépek alkatrészeinek, csavarjainak anyagául. Alkalmazzák petrokémia, papír-, cellulóz-, hajóépítő ipar kötőelemeinél.

A csavar korrózióállóságának alapja a felületén képződő passzív réteg, melynek stabilitása a krómtartalom növelésével (és molibdén hozzáadásával) jelentősen fokozható. A passzivitást a csavar felületén keletkező vékony fémoxid-hidrát réteg biztosítja, amelyben az alapanyaghoz képest feldúsul a króm. A képződött réteg hosszú ideig képes egyensúlyt fenntartani a környezetével, ezáltal más közeg számára nem vagy csak nehezen átjárható. Az egyensúlyi állapot elérésével a csavar korrózió elhanyagolhatóan kismértékű lesz. Ha megfelelő vastagságú passzív réteg nem tud kialakulni, vagy a képződött réteg valahol átszakad, esetleg teljesen megsemmisül, fennáll a csavar korróziójának veszélye.

A csavar korrózióállósága annál biztosabb minél homogénebb eloszlású az acélban a króm és molibdén molekulák eloszlása, azaz sehol nem alakul ki krómban és molibdénben szegény, nemfémes fázis.

A korróziók fajtái:

kristályközi korróziólyuk korróziórés korróziófeszültség korróziókifáradási korrózióérintkezési korrózió

A rozsdamentes csavarok (A2) főleg a fürdőszobákban, élelmiszeripar, kórházakban, autóiparban, kerti szerszámoknál, sörfőző berendezéseknél alkalmazzák. Az A2-es csavarok alapanyaga 8-13% nikkelt és 17-20% krómot tartalmaznak.

A saválló (A4) csavarok 10-14% nikkelt, 16-18,5% krómot és 2-3% molibdént tartalmaznak. Alkalmazási területei textilipar, vegyipar, tengeri körülmények, borkádak, csatornázás, szivattyútelepek.

A korrózióálló csavar jelöléseinek értelmezése:

A2-70 jelentése:ausztenites rozsdamentes kötőelem700 N/mm szakítószilárdság

A4-80 jelentése:ausztenites saválló kötőelem800 N/mm szakítószilárdság

A Csavarda Plusz Kft. csavar webáruházában, melyet a webaruhaz.csavarda.hu címen érhet el, az alábbi termékek azonnal, raktárról megvásárolhatóak:

DIN 931   -   hatlapfejű részmenetes csavar
DIN 933   -   hatlapfejű tövigmenetes csavar
DIN 6921 -   peremes hatlapfejű csavar
DIN 960   -   hatlapfejű részmenetes finommenetű csavar
DIN 961   -   hatlapfejű tövigmenetes finommenetű csavar
DIN 912   -   hengeresfejű belsőkulcsnyílású csavar
ISO 7380 -   d-fejű belsőkulcsnyílású csavar
DIN 7991 -   süllyesztett fejű belsőkulcsnyílású csavar
DIN 84     -   hengeresfejű egyhornyú csavar
DIN 85     -   d-fejű egyhornyú csavar
DIN 963   -   süllyesztett fejű egyhornyú csavar
DIN 964   -   lencse fejű egyhornyú csavar
DIN 965   -   süllyesztett fejű kereszthornyú csavar
DIN 966   -   lencse fejű kereszthornyú csavar
DIN 7985 -   d-fejű kereszthornyú csavar
DIN 7981 -   d-fejű kereszthornyú lemezcsavar
DIN 7982 -   süllyesztett fejű kereszthornyú lemezcsavar
DIN 7504/K  -  hatlapfejű önfúró lemezcsavar
DIN 7504/M  -  D-fejű kereszthornyú önfúró lemezcsavar
DIN 7504/O  -  Süllyesztett fejű kereszthornyú önfúró lemezcsavar
DIN 571   -    hatlapfejű facsavar (állványcsavar)
DIN 603   -    kapupánt csavar
DIN 7505 -    süllyesztett  fejű  kereszthornyú faforgácslap csavar
DIN 978   -    fa-fém menetes csavar torx nyílású (mosdórögzítő csavar)
DIN 913   -    laposvégű  belsőkulcsnyílású  hernyócsavar
DIN 914   -    kúposvégű  belsőkulcsnyílású  hernyócsavar
DIN 915   -    csaposvégű belsőkulcsnyílású hernyócsavar
DIN 916   -    belsőkúpos  belsőkulcsnyílású  hernyócsavar
DIN 444     -   szemescsavar  metrikus menettel
DIN 580     -   gyűrűscsavar
DIN 15237 -   serlegcsavar
DIN 608     -   ekecsavar

Nem szabványos termékek:

szemescsavar állványrögzítéshez
útkorlátcsavar
opel csavar (önfúró)
peremes d-fejű lemezcsavar  (önmetsző)
normál fúró kapacitású szendvicspanel csavar E.P.D.M. (gumis) alátétettel szerelve
nagy fúrókapacitású szendvicspanel csavar  E.P.D.M. (gumis) alátéttel szerelve
fűzőcsavar
fűzőcsavar gumis alátéttel szerelve
redukált hegyű önfúró csavar fához
nagy fúró kapacitású lemezcsavar
nagy fúró kapacitású lemezcsavar gumis alátéttel szerelve
platócsavar
d-fejű kereszthornyú forgácslap csavar
süllyesztett fejű kereszthornyú forgácslap csavar
turbó forgácslap csavar
torx behajtású süllyesztett fejű forgácslap csavar
laposfejű ácsszerkezeti csavar  torx behajtású (faszerkezetépítő csavar)
süllyesztett fejű ácsszerkezeti csavar torx behajtású  (faszerkezetépítő csavar)
hatlapfejű peremes ácsszerkezeti csavar torx behajtású  (faszerkezetépítő csavar)
gipszkarton csavar
gipszrost csavar
állítócsavar
bútorcsavarok  (laposfejű belsőkulcsnyílású, d-fejű belsőkulcsnyílású csavar)
fiókcsavar
ablaképítő csavar
HI-LO menetű csavar
tűhegyű csavar
vasalatrögzítő csavar
laposfejű kereszthornyú forgácslapcsavar
teraszcsavar
alapcsavar anyával és alátéttel szerelve
acéldübel  (hengeres fémdübel)
plafonék
beüthető dübelek  (beütőék)
süllyesztett  fejű ablak tokrögzítő csavar
d-fejű torx behajtású TX25 betoncsavar
hatlapfejű HI-LO menetű betoncsavar
szolár csavarok  (kalapácsfejű csavar)

A csavaranya leggyakrabban egy menetes furattal és egy a furatot tengelyesen szimmetrikusan körülvevő térbeli alakzatként lehet meghatározni.
A csavaranya menetét a hozzátartozó méretű csavar menetének negatívjaként a legkönnyebb elképzelni.
A csavar és a csavaranya az alátéttel együttesen alkotja a csavarkötést. Néha a kötés részét képezi még a csavarbiztosítás is.
A csavarbiztosításra akkor van szükség, ha fennáll a veszélye a rezgésnek kitett kötés kilazulásának.
A csavaranyák önmagukban is képesek - különböző mértékben - a kilazulás ellen biztosítani.

Leggyakrabban az önzáró vagy önbiztosító anyát (DIN 985) alkalmazzák e célra:

„Az önzáró anya egy anyatípus, amely a menetes furat egyik oldalán egy műanyag gyűrűt tartalmaz. Szabad szemmel is látható, hogy ennek a polimer gyűrűnek kisebb a belső átmérője, mint amekkora az anyához illő csavarnak az átmérője. Ez a betét úgy van megtervezve, hogy a csavar menetét körbevéve deformálódjon a behajtáskor és ezáltal stabillá tegye a rögzítést. A polimer gyűrű két módon biztosítja ezt. Egyrészt növeli a súrlódást az anyacsavar menetének felső és a csavar menetének alsó oldalai között. Másrészt szorítóerőt gyakorol önmagára a csavarra. Az önzáró anyák ezeket a tulajdonságaikat 121Cº-ig képesek biztosítani.” (forrás: Wikipédia)

Ha a kilazulás veszélye jelentős, akkor az anya és a csavar kötését szilárdságát különféle alátétek alkalmazásával fokozzák. (pl.: rugós alátét DIN 127/B vagy fogazott alátétek DIN 6798 stb.)

Igen jó eredményre vezet a koronásanya DIN 935 sasszeggel DIN 94 történő elfordulás elleni biztosítása is.

Rozsdamentes (inox) és saválló anyák (A2, A4)

A rozsdamentes anyák alapanyaga egy minimum 10,5% krómot és maximum 1,2 % szenet tartalmazó acélötvözet. Több mint 200 féle minőségben létezik. Ötvözött acélnak nevezzük mindazokat az acélokat, amelyek a karbonon kívül más ötvözőelemeket is tartalmaznak (pl. króm, szilícium, mangán, nikkel stb.). Az ötvözés célja az acél alapvető tulajdonságainak megváltoztatása szilárdság, kopásállóság, korrózióállóság.

A rozsdamentes anya nevével ellentétben képes a rozsdásodásra és a foltosodásra különösen alacsony oxigéntartalmú, magas sótartalmú vagy nem szellőző körülmények között.

A rozsdamentes acélok négy fő csoportja:

Ausztenites acél
Ferrites acél
Martenzites acél
Ausztenites-ferrites acél (duplex)

A rozsdamentes anyák fő alapanyaga az ausztenites acél. Széles körben elterjedt, a legnagyobb korrózióálló képességgel rendelkezik, jól alakítható, szívós, nem mágnesezhető, jól hegeszthető. Főleg háztartási eszközök, tartályok, csövek, edényekhez használt anyák alapanyagául szolgál.

A ferrites rozsdamentes acél tulajdonságai nagyban hasonlítanak a lágy acél tulajdonságaihoz, de a magasabb krómtartalma miatt jóval jobb a korrózióállósága.Alkalmazzák: vegyipari, légtechnikai, építészeti anyákhoz.

A martenzites rozsdamentes acél 11-13% krómot tartalmaz. Mérsékelt a korrózióállósága. Alkalmazzák ecetsavas, olajsavas, nitrátok és lúgok környezetében alkalmazott anyákhoz.

Az ausztenites-ferrites acél (duplex) korrózióálló acélnak ferrites és ausztenites rács szerkezete van. Kiemelkedően alkalmas nyomás alatti berendezések és eróziós környezetben működő gépek alkatrészeinek, csavarjainak anyagául. Alkalmazzák petrokémia, papír-, cellulóz-, hajóépítő ipar kötőelemeinél.

Az anya korrózióállóságának alapja a felületén képződő passzív réteg, melynek stabilitása a krómtartalom növelésével (és molibdén hozzáadásával) jelentősen fokozható. A passzivitást a csavar felületén keletkező vékony fémoxid-hidrát réteg biztosítja, amelyben az alapanyaghoz képest feldúsul a króm. A képződött réteg hosszú ideig képes egyensúlyt fenntartani a környezetével, ezáltal más közeg számára nem vagy csak nehezen átjárható. Az egyensúlyi állapot elérésével az anya korrózió elhanyagolhatóan kis mértékű lesz. Ha megfelelő vastagságú passzív réteg nem tud kialakulni, vagy a képződött réteg valahol átszakad, esetleg teljesen megsemmisül, fennáll az anya korróziójának veszélye.

Az anya korrózióállósága annál biztosabb minél homogénebb eloszlású az acélban a króm és molibdén molekulák eloszlása, azaz sehol nem alakul ki krómban és molibdénben szegény, nemfémes fázis.

A korróziók fajtái:

kristályközi korrózió
lyuk korrózió
rés korrózió
feszültség korrózió
kifáradási korrózió
érintkezési korrózió

A rozsdamentes anyák (A2) főleg a fürdőszobákban, élelmiszeripar, kórházakban, autóiparban, kerti szerszámoknál, sörfőző berendezéseknél alkalmazzák. Az A2-es anyák alapanyaga 8-13% nikkelt és 17-20% krómot tartalmaznak.

A saválló (A4) anyák 10-14% nikkelt, 16-18,5% krómot és 2-3% molibdént tartalmaznak. Alkalmazási területei textilipar, vegyipar, tengeri körülmények, borkádak, csatornázás, szivattyútelepek.

A Csavarda Plusz Kft. csavar webáruházában, melyet a webaruhaz.csavarda.hu címen érhet el, az alábbi termékek azonnal, raktárról megvásárolhatóak:

Szabványos termékek:

DIN 315 - szárnyas anya
DIN 439 - hatlapú alacsonyanya
DIN 557 - négylapú anya
DIN 582 - gyűrűs anya
DIN 928 - négylapú hegesztőanya
DIN 929 - hatlapú hegesztőanya
DIN 934 - hatlapú anya
DIN 935 - hatlapú koronás anya
DIN 936 - hatlapú alacsony anya
DIN 937 - hatlapú alacsony koronás anya
DIN 980/V - hatlapú roppantott önzáró anya V-típus
DIN 982 - hatlapú műanyagbetétes magas önzáró anya
DIN 985 - hatlapú műanyagbetétes önzáró anya
DIN 987 - körmös anya (kézi és gépi)
DIN 1586 - hatlapú alacsony zárt anya
DIN 1587 - hatlapú magas zárt anya
DIN 6330 - hatlapú magas anya (m=1,5 d)
DIN 6334 - hatlapú toldó anya (m=3 d)
DIN 6923 - hatlapú peremes anya (recézett és sima talpú)
DIN 7965 - Tessauer anya (famenetű peremes anya D-típus)
DIN 7967 - önbiztosító lemezanya (PAL anya)

Nem szabványos termékek:

Molly anya (szegecselhető)
Szegecsanya (lapos, süllyesztett fejű)

Az alátétet az esetek nagy részében egy furattal és egy a furatot tengelyesen szimmetrikusan körülölelő térbeli alakzatként határozhatjuk meg, melyet három méret megadásával az esetek többségében egyértelműen meghatározhatunk. Ez a három adat: a furat átmérője (az alátét belső átmérje „b”) az alátét külső átmérője „D” és az alátét vastagsága „s” méret.

Az alátét a csavarral, az anyával és - ha szükséges a csavarbiztosítással együtt - alkotja a csavarkötést.

Az alátét az anyával együttesen alkalmas a fej pótlására pl. menetes szár esetén. Az alátétek általában javítják az anya jobb felfekvését és ezzel növelik a kötés pontosságát.

Az alátétek fő feladata: a lecsavarodás megakadályozása.

Az alátétet alkalmazzuk még, ha az anya alatti felfekvési felület puhább vagy a furat átmérője nagyobb, mint a csavar átmérője.

Rozsdamentes (inox) és saválló alátétek (A2, A4)

A rozsdamentes alátétek alapanyaga egy minimum 10,5% krómot és maximum 1,2 % szenet tartalmazó acélötvözet. Több mint 200 féle minőségben létezik. Ötvözött acélnak nevezzük mindazokat az acélokat, amelyek a karbonon kívül más ötvözőelemeket is tartalmaznak (pl. króm, szilícium, mangán, nikkel stb.). Az ötvözés célja az acél alapvető tulajdonságainak megváltoztatása szilárdság, kopásállóság, korrózióállóság.

A rozsdamentes alátét nevével ellentétben képes a rozsdásodásra és a foltosodásra különösen alacsony oxigéntartalmú, magas sótartalmú vagy nem szellőző körülmények között.

A rozsdamentes acélok négy fő csoportja:
Ausztenites acél
Ferrites acél
Martenzites acél
Ausztenites-ferrites acél (duplex)

A rozsdamentes alátétek fő alapanyaga az ausztenites acél. Széles körben elterjedt, a legnagyobb korrózióálló képességgel rendelkezik, jól alakítható, szívós, nem mágnesezhető, jól hegeszthető. Főleg háztartási eszközök, tartályok, csövek, edényekhez használt anyák alapanyagául szolgál.

A ferrites rozsdamentes acél tulajdonságai nagyban hasonlítanak a lágy acél tulajdonságaihoz, de a magasabb krómtartalma miatt jóval jobb a korrózióállósága. Alkalmazzák: vegyipari, légtechnikai, építészeti anyákhoz.

A martenzites rozsdamentes acél 11-13% krómot tartalmaz. Mérsékelt a korrózióállósága. Alkalmazzák ecetsavas, olajsavas, nitrátok és lúgok környezetében alkalmazott alátétekhez.

Az ausztenites-ferrites acél (duplex) korrózióálló acélnak ferrites és ausztenites rács szerkezete van. Kiemelkedően alkalmas nyomás alatti berendezések és eróziós környezetben működő gépek alkatrészeinek, csavarjainak anyagául. Alkalmazzák petrokémia, papír-, cellulóz-, hajóépítő ipar alátéteinél.

Az anya korrózióállóságának alapja a felületén képződő passzív réteg, melynek stabilitása a krómtartalom növelésével (és molibdén hozzáadásával) jelentősen fokozható. A passzivitást a csavar felületén keletkező vékony fémoxid-hidrát réteg biztosítja, amelyben az alapanyaghoz képest feldúsul a króm. A képződött réteg hosszú ideig képes egyensúlyt fenntartani a környezetével, ezáltal más közeg számára nem vagy csak nehezen átjárható. Az egyensúlyi állapot elérésével az alátét korróziója elhanyagolhatóan kismértékű lesz. Ha megfelelő vastagságú passzív réteg nem tud kialakulni, vagy a képződött réteg valahol átszakad, esetleg teljesen megsemmisül, fennáll az alátét korróziójának veszélye.

Az alátét korrózióállósága annál biztosabb minél homogénebb eloszlású az acélban a króm és molibdén molekulák eloszlása, azaz sehol nem alakul ki krómban és molibdénben szegény, nemfémes fázis.

A korróziók fajtái:

kristályközi korrózió
lyuk korrózió
rés korrózió
feszültség korrózió
kifáradási korrózió
érintkezési korrózió

A rozsdamentes alátétek (A2) főleg a fürdőszobákban, élelmiszeripar, kórházakban, autóiparban, kerti szerszámoknál, sörfőző berendezéseknél alkalmazzák. Az A2-es alátétek alapanyaga 8-13% nikkelt és 17-20% krómot tartalmaznak.

A saválló (A4) alátétek 10-14% nikkelt, 16-18,5% krómot és 2-3% molibdént tartalmaznak. Alkalmazási területei textilipar, vegyipar, tengeri körülmények, borkádak, csatornázás, szivattyútelepek.

A Csavarda Plusz Kft. csavar webáruházában, melyet a webaruhaz.csavarda.hu címen érhet el, az alábbi termékek azonnal, raktárról megvásárolhatóak:

Szabványos termékek :

DIN 125/A - lapos alátét
DIN 127/B - rugós alátét
DIN 128/A - csavart rugós alátét
DIN 137/B - hullámos rugós alátét
DIN 434 - négyzetes alátét „U” szelvényhez
DIN 435 - négyzetes alátét „I” szelvényhez
DIN 436 - négyzetes alátét
DIN 440 - fakötésű alátét
DIN 6796 - tányérrugós alátét
DIN 6798 - fogazott alátét
DIN 6916 - lapos alátét HV kötésekhez
DIN 7089 - lapos alátét (200 HV-s)
DIN 7349 - vastag alátét feszítőhüvelyes csavarkötéshez
DIN 7980 - rugós alátét hengeres fejű csavarokhoz
DIN 9021 - nagyméretű lapos alátét (vékony fakötésű alátét)

Nem szabványos termékek:

E.P.D.M. alátét (gumis alátét)
Kalotte alátét
Kontakt alátét
Kúpos alátét sülllyesztett fejű csavarokhoz
Nordlock alátét
Schnorr alátét

A szegecsek leggyakrabban egy hengeres szárból (mely szár lehet tömör illetve ritkábban üreges) és egy alakos fejből (gyámfej) állnak. (mely fej leggyakrabban lehet pl. félgömbfejű, süllyesztettfejű, stb.)

A szegecsek leggyakrabban elnevezésüket a fej alakja és/vagy a szegecselési technológia alapján kapják.

A szegecskötés készítése során minimum két vagy több anyagot kapcsolunk össze. A kötés eredményeként - egy erővel záródó roncsolás nélkül oldhatatlan kötés jön létre. A hidegen vagy melegen felhasználásra kerülő szegecs a közrefogott alkatrészeket a zárófej kialakítása után szorosan összefogja. A szegecs a tengelyére merőleges erőt súrlódás segítségével viszi át.

Napjainkra már a szegecskötés a legtöbb területen háttérbe szorult. A legtöbb területen felváltotta a hegesztés, a forrasztás és a ragasztás, de még mindig sok olyan terület van, ahonnan nem szorították ki a kohéziós kötések (egyik legismertebb ilyen terület: pl. a hidak, a kazánok, a hajók stb. szegecselése). Leggyakrabban a szegecs acélból készül, de keresettek az alumíniumból, a sárga-, és a vörösrézből, illetve a különféle ötvözött acélokból készült korrózió- és saválló szegecsek is. A szegecs anyaga az összekötendő alkatrészek anyagához illeszkedik – azokkal mintegy megegyezik - a korrózió elkerülése végett.

A szegecskötés fázisai:

1. fúrás vagy lyukasztás a szegecs szárátmérőjének megfelelő méretre
2. szükség esetén ezen furat süllyesztése egyik és/vagy mindkét oldalról
3. nagyobb átmérőjű szegecsek esetén a szegecs hevítése „vörös izzásig”
4. szegecs behelyezése a furatba
5. zárófej elkészítése hidegen vagy melegen

A hagyományos szegecskötés egyik legkényegesebb eleme a megfelelő szárhossz választása. Ha a szegecsszár túl rövid, a zárófej nem lesz megfelelő nagyságú. Ha a szegecszár túl hosszú, akkor a kialakítás folyamán a szár elhajlik, így a kötés nem lesz megfelelő.

Ha olyan helyen kell szegecselni, ahová a szerszámokkal nehéz hozzáférni vagy egyáltalán nem is lehetséges, akkor ilyenkor popszegecs – illetve robbanószegecs - kerül felhasználásra.

A popszegecs a csőszegecsek egyik fajtája. Legnagyobb előnye, hogy elég csak az egyik oldalról hozzáférni szereléskor. Egyik végén a csőfuratnál nagyobb átmérőjű fejű szegecs van. A popszegecs másik vége gyámfejnek van kiképezve. Szereléskor egy ún. popszegecshúzóval kihúzzák a furatba behelyezett popszegecset. Húzás közben a szerszám másik része ellentart a popszegecsnek, ekkor a fej deformálódik a másik oldalon, és ezáltal rögzül.

A robbanószegecs szárában egy robbanótöltet található, mely hevítés hatására adott hőmérsékleten felrobban. A robbanás szétfeszíti a zárófejet, és így létrejön a kötés.

A csőszegecs egy olyan, kisebb igénybevételek esetén alkalmazható szegecs fajta, mely egy vékony cső és melynek az egyik vége előre ki van peremezve, a másik vége szerelés közben kerül kialakításra. Egyik (szinte mindenki által ismert) alkalmazása: pl. derékszíjak lyukainak kialakításánál.

A hagyományos szegecsek fajtái:

- félgömbfejű szegecs
- alacsony félgömbfejű szegecs
- süllyesztett fejű szegecs
- lencsefejű szegecs
- trapézfejű szegecs
- hordószegecs
- peremes szegecs
- tartályszegecs
- kazánszegecs
- lemez szegecs
- robbanószegecs
- csőszegecs
- húzótüskés szegecs
- szíjszegecs
- csőszegecs
- popszegecsek
- robbanószegecsek
- különleges szegecsek

A popszegecsek fajtái:

- nyitott
- zárt
- d-fejű
- süllyesztett fejű
- alu-acél
- acél-acél
- nagyfejű
- korrózióálló (A2-es)
- festett (RAL-os)

A szegecselés módja lehet:

- kézi és
- gépi

A kézi szegecselés során szegecscsészét, szegecstámaszt, szegecshúzót, szegecsfejezőt, kalapácsot és különféle szegecselő fogót alkalmazunk.

Míg a gépi szegecselésnél: préslég-kalapácsot, hidraulikus vagy villamos-kalapácsot kell igénybe vennünk a kötés létrehozásához

A Csavarda Plusz Kft. csavar webáruházában, melyet a webaruhaz.csavarda.hu címen érhet el, az alábbi termékek azonnal, raktárról megvásárolhatóak:

Szabványos termékek:

DIN 660 - félgömbfejű szegecs
DIN 661 - süllyesztett fejű szegecs
Alu-acél nyitott félgömbfejű popszegecs
Alu-acél nagyfejű nyitott popszegecs
Acél-acél nyitott félgömbfejű popszegecs
Vörösréz félgömbfejű popszegecs
Alu-acél süllyesztett fejű popszegecs
Alu-acél zárt félgömbfejű popszegecs
Alu-acél festett (RAL) nyitott félgömbfejű popszegecs
A2 nyitott popszegecs
A2 zárt popszegecs

Menetes rudak (fejnélküli csavarok)

Menetes rúdon - általában - egy olyan hengert értünk, melynek palástja részben vagy teljes egészében menetes. A menetes rúdat felfoghatjuk fejnélküli csavarként is (egy csavar szárként). A menetes rudak – leggyakrabban – metrikus menetű 1, 2 és 3 méteres szálakban kerülnek felhasználásra. A menetes rudakra vonatkozó műszaki előírásokat a DIN 975 szabvány tartalmazza.

A menetes rudak felhasználása eltér a fejjel rendelkező csavarokétól. A különbség, hogy a menetes rúd fejét a felhasználás előtt kell megcsinálni. Legegyszerűbb, ha a hiányzó fejet a menetes szár végére hajtott anyával és alátéttel pótoljuk. De megoldás lehet az is, ha a betonba megfelelően beragasztott dübelbe hajtjuk bele a menetes rudat az egyik végénél fogva. Ezek után a rögzítés menete már megegyezik, pl. a hatlapfejű csavarnál alkalmazott rögzítéssel. Azaz a csavar másik végére rátekert anyával és alátéttel megfelelően rögzíteni tudjuk a rögzíteni kívánt alkatrészt.

A menetes rudak másik fajtája a fa-fém menetes csavar (DIN 978) vagy mosdórögzítő csavar, melynek nevében benne van az egyik leggyakoribb felhasználási területe. A fa-fém menetes csavar mindkét vége menetes. Egyik végén famenet, míg a másik végén metrikus menet található. Felhasználása során a falba befúrt műanyag tiplibe betekerik a mosdórögzítő csavart a famenetes végével. A csavarra felhelyezik a mosdókagylót majd a fa-fém menetes csavar kiálló metrikus menetű végére alátétet és anyát helyeznek fel.

A fejnélküli csavarok családjába tartoznak még a hernyócsavarok is.

A leggyakoribb hernyócsavar típusok:

lapos végű belső kulcsnyílású hernyócsavar DIN 913
kúpos végű belső kulcsnyílású hernyócsavar DIN 914
csapos végű belső kulcsnyílású hernyócsavar DIN 915
belső kúpos belső kulcsnyílású hernyócsavar DIN 916

A hernyócsavarokat általában mozgóalkatrészek pozicionálásához használják, pl. ajtókilincs

További ismert fejnélküli csavarok:

palaszár csavar
fogópár csavar
talpszelemen csavar

A palaszár csavar érdekessége, hogy csak az egyik vége menetes.
A fogópár csavar mindkét végén ugyanolyan hosszú menet található.
A talpszelemen csavar egyik vége menetes, míg a másik nem menetes végét a gyártás során derékszögben meghajlítják.

A Csavarda Plusz Kft. csavar webáruházában, melyet a webaruhaz.csavarda.hu címen érhet el, az alábbi termékek azonnal, raktárról megvásárolhatóak:

Szabványos termékek:

DIN 913 - lapos végű belső kulcsnyílású hernyócsavar
DIN 914 - kúpos végű belső kulcsnyílású hernyócsavar
DIN 915 - csapos végű belső kulcsnyílású hernyócsavar
DIN 916 - belső kúpos belső kulcsnyílású hernyócsavar
DIN 975 - menetes rúd
DIN 978 - fa-fém menetes csavar (mosdórögzítő csavar)

Nem szabványos termékek:

talpszelemen csavar
fogópár csavar
palaszár csavar

Az SDS fúrószár egy keményfém-lapkás fúrószár, melynek rendszerint nem is az éle forgácsol, hanem a vésőformájú fúróhegye „bontja” az anyagot a folyamatos forgó-kalapáló mozgásának eredményeként. A betonfúrók befogórészei lehetnek:

- hengeres (kisebb átmérőknél)
- SDS-plus
- SDS-max (nagyobb átmérők esetén) kialakításúak.

Az SDS-plus fúrók jellemzői

- vésőformájú fúróhegy
- gyors behatolás
- optimális anyageltávolítás, dupla horony kiképzés, amely csillapítja a rezgést és az energiát a fúróhegy végébe viszi át
- lehetnek kétélűek és négyélűek

A vágókorong jellemzően egy üvegszál erősítésű keskeny korong, mely korong közepén egy furat található. A vágókorong furatának átmérője a flex tengelyének átmérőjéhez illeszkedik. A vágótárcsa anyagának összetételét a vágni kívánt anyag – kő, acél, alumínium stb. - befolyásolja.

A gyémánt tárcsa száraz és vizes vágáshoz is jó, a folytonos élkiképzésű, szép, egyenes vágást tesz lehetővé, ami pl. csempevágásnál lényeges.

Webáruházunkban megtalálja a behajtóhegyek széles választékát

torx-behajtó hegyeket
pozidrive kereszthornyú csavarbehajtóhegyet
phillips kereszhornyú csavarbehajtóhegyet
belsőkulcsnyílású behajtóhegyet
behajtóhegy gipszkarton tiplihez
hatlapú behajtóhegy

De a kínálatban szerepel különféle méretű és anyagú behajtó adapterek ( hosszabítók ) is.

A Csavarda Plusz Kft. csavar webáruházában, melyet a webaruhaz.csavarda.hu címen érhet el, az alábbi termékek azonnal, raktárról megvásárolhatóak:

Szabványos termékek

DIN 338 - normál csigafúrók
DIN 339 - kobaltos csigafúrók

Nem szabványos termékek

SDS-plus fúrószárak
vágókorongok
behajtóhegyek
szerszámok
egyéb fúrók

A dübel a rögzítéstechnika alapeleme, melyet számtalan variációban gyártják.

Működési elve alapján megkülönböztetünk:

súrlódással záródó (pl. műanyag tiplik)
a furatban valamilyen módszerrel szétfeszített műanyag tipli külső palástfelülete nagy erővel a furat falához nyomódik és a két felület érintkezése mentén a súrlódás megakadályozza a dübel elmozdulását és elcsavarodását alakkal záródó (pl. acéldübel)
amikor a tipli alakja a furat alakjához igazodva akadályozza meg elsősorban a tengelyirányú elmozdulást
anyaggal záródó (pl. ragasztott dübelek)
a dübelt beragasztják a furatba, akkor alkalmazzák, amikor az építőanyag (beton) húzott zónájában kell rögzítenünk, illetve ha a dübel túl közel van az anyag széléhez és fenáll a lerepedés vagy leszakadás veszélye (pl. lépcsőknél, korlátoknál, napernyőknél).

Hungarocell spirál tipli

Egy nem túl rég a piacra bevezetett új tipli típus. Ütéssálló polisztirol alapanyagból készül. TORX 30 horonnyal van ellátva, nem igényel külön eszközt a szerelése. Spirális kialakításának köszönhetően remekül alkalmazható ( pl. a szigetelt ház homlokzatán ) kisebb tárgyak pl. lámpák, kamerák, mozgásérzékelők stb. rögzítésére.

Terhelhetősége: 3-4 kg.

Szigetelésrögzítés

A szél szívóhatása illetve a folyamatos légmozgás okozta vibráció miatt szükséges a hőszigetelő rendszerek mechanikai rögzítésére. Az épületek hőszigetelésére számos megoldás kínálnak a piac szereplői. A megoldások közül már klasszikusnak mondható technológia a szigetelő tányéros rögzítés. Előnye: az egyszerűsége, gyorsasága és olcsósága. A szigetelés rögzítő elem számára szükséges furatokat egylépcsőben – a nikecell táblát és a falazatot egyszerre – fúrják át, majd a rögzítő tárcsa szárát a furatba behelyezik, majd a beütőszeggel elvégzik a rögzítő elem terpesztését. A szigetelésrögzítők műanyagból, fémből készülhetnek vakolt és vakolatlan falazathoz egyaránt.

A szigetelés anyagának illetve vastagságának függvényében különböző tányérátmérőjű és szárhosszúságú szigetelésrögzítőket alkalmazhatunk.

Szegek

A szeg egy ék, amely tulajdonképpen egy erőátviteli eszköz is egyben. A szeget elképzelhetjük, mint kettő (többnyire) szimmetrikusan összeillesztett lejtőt.
A szeg egy kemény fémből készült tű alakú, hegyes, átmérőjéhez képest hosszúkás eszköz, melynek rendeltetése kettő vagy több alkatrész egymáshoz rögzítése (népies nevén szög).
A szeget először csak kézzel készítették a kovácsok. Aztán Angliából kiindulva a 19. században terjedtek el a szegverő gépek.

Szeget használnak faanyagoktól a betonig - szinte mindenhez - egyaránt. A fához használt szeg anyaga lágyabb (0,1% C), míg a betonhoz használt szeg széntartalma magasabb (0,5%-0,75% C).

A szeget kalapáccsal vagy szegbelövő eszközzel juttatják a helyére. A szeggel különböző anyagokat rögzítünk egymáshoz. Az anyagok elmozdulását a szeg tengelyének irányában súrlódással, arra merőlegesen irányban pedig nyírási ellenállásával akadályozza meg.

A szeg fejének speciális kialakítása megakadályozza a szeggel létrehozott kötés meglazulását.

Szegek leggyakrabban használt fajtái:

bognárszeg
bordázott szeg
huzalszeg
kárpitszeg
palaszeg
zsindelyszeg stb.

Sasszeg (DIN 94)

Gép, szerkezet alkatrészét rögzítő, a végén kétfelé hajlítható szeg. A csavarkötés részét alkotó csavarbiztosító eszköz. Egyik ismert felhasználási területe mikor a csavart tengelyére merőlegesen átfúrják és a koronás anyát (DIN 935) a sasszeg segítségével biztosítják elfordulás ellen.

Huzalfeszítő (DIN 1480)

Működési elve: A feszítőelem egy jobb- és egy balmenetes orsót kapcsol össze, így a feszítőelem forgatásával a két orsót vagy távolítja (lazítás) vagy összehúzza (megfeszítés). A kapcsolódó részek lehetnek: kampó-, szem-, horog. A huzalfeszítő végén ezek bármilyen kombinációja előfordulhat. A huzalfeszítővel leggyakrabban kerítésépítésekor, zászlórúd kifeszítésekor, kapuoszlop rögzítésekor találkozhatunk.

Kötélszív (DIN 6899/A)

Feladata: a kötés élettartamának növelése, olyan módon, hogy a visszahajtott drótkötelet nem engedi megtörni, illetve nem engedi a kapcsolódó részeknek, hogy a drótkötél szálait dörzsöljék és ezáltal idő előtti elkopását, elszakadását okozzák.

Kötélszorító (DIN 741)Feladata: biztonságosan rögzíteni a visszahajtott drótkötél végét.

Fajtái

sima kötélbilincs (simplex)kis átmérőjű drótkötelekhez, egyszerűbb szerkezetekhez használt kötélbilincs ahol egy darab csavarral oldják meg a drótkötél megszorítását.

duplex kötélbilincsnagyobb terhelésekhez, két csavaros változat, több duplex kötélbilincs alkalmazásával a szorító erő növelhető, így a létrejövő kötés a sodronykötél szakító szilárdságig ki tudja használni a kötést.

Rozsdamentes (inox) és saválló kötőelemek (A2, A4)

A rozsdamentes kötőelemek alapanyaga egy minimum 10,5% krómot és max. 1,2 % szenet tartalmazó acélötvözet. Több mint 200 féle minőségben létezik. Ötvözött acélnak nevezzük mindazokat az acélokat, amelyek a karbonon kívűl más ötvözőelemeket is tartalmaznak ( pl. króm, szilicium, mangán, nikkel stb. ). Az ötvözés célja az acél alapvető tulajdonságainak megváltoztatása szilárdság, kopásállóság, korrózióállóság.

A rozsdamentes acél nevével ellentétben képes a rozsdásodásra és a foltosodásra különösen alacsony oxigéntartalmú, magas sótartalmú vagy nem szellőző körülmények között.

A rozsdamentes acélok négy fő csoportja:

Ausztenites acél
Ferrites acél
Martenzites acél
Ausztenites-ferrites acél (duplex)

A rozsdamentes kötőelemek fő alapanyaga az ausztenites acél. Széleskörben elterjedt, a legnagyobb korrózióálló képességgel rendelkezik, jól alakítható, szívós, nem mágnesezhető, jól hegeszthető. Főleg háztartási eszközök, tartályok, csövek, edényekhez használt kötőelemek alapanyagául szolgál.

A ferrites rozsdamentes acél tulajdonságai nagyban hasonlítanak a lágy acél tulajdonságaihoz, de a magasabb krómtartalma miatt jóval jobb a korrózióállósága.

Alkalmazzák: vegyipari, légtechnikai, építészeti kötőelemekhez

A martenzites rozsdamentes acél 11-13% krómot tartalmaz. Mérsékelt a korrózióállósága. Alkalmazzák ecetsavas, olajsavas, nitrátok és lúgok környezetében alkalmazott kötőelemekhez.

Az ausztenites-ferrites acél (duplex) korrózióálló acélnak ferrites és ausztenites rács szerkezete van. Kiemelkedően alkalmas nyomás alatti berendezések és eróziós környezetben működő gépek alkatrészeinek, kötőelemeinek anyagául. Alkalmazzák petrokémia, papír-, cellulóz-, hajóépítő ipar kötőelemeinél.

A kötőelem korrózióállóságának alapja a felületén képződő passzív réteg, melynek stabilitása a krómtartalom növelésével (és molibdén hozzáadásával) jelentősen fokozható. A passzívitást a kötőelem felületén keletkező vékony fémoxid-hidrát réteg biztosítja, amelyben az alapanyaghoz képest feldúsul a króm. A képződött réteg hosszú ideig képes egyensúlyt fenntartani a környezetével, ezáltal más közeg számára nem vagy csak nehezen átjárható. Az egyensúlyi állapot elérésével a kötőelem korrózió elhanyagolhatóan kis mértékű lesz. Ha megfelelő vastagságú passzív réteg nem tud kialakulni, vagy a képződött réteg valahol átszakad, esetleg teljesen megsemmisül, fennáll a kötőelem korróziójának veszélye.

A kötőelem korrózióállósága annál biztosabb, minél homogénabb eloszlású az acélban a króm és molibdén molekulák eloszlása, azaz sehol nem alakul ki krómban és molibdénban szegény, nemfémes fázis.

A korróziók fajtái:

kristályközi korrózió
lyuk korrózió
rés korrózió
feszültség korrózió
kifáradási korrózió
érintkezési korrózió

A rozsdamentes kötőelemeket (A2) főleg a fürdőszobákban, élelmiszeripar, kórházakban, autóiparban, kerti szerszámoknál, sörföző berendezéseknél alkalmazzák. Az A2-es kötőelemek alapanyaga 8-13% nikkelt és 17-20% krómot tartalmaznak.

A saválló (A4) kötőelemek 10-14% nikkelt, 16-18,5% krómot és 2-3% molibdént tartalmaznak. Alkalmazási területei textilipar, vegyipar, tengeri körülmények, borkádak, csatornázás, szivattyútelepek.

A korrózióálló kötőelem jelöléseinek értelmezése:

A2-70 jelentése:
ausztenites rozsdamentes kötőelem
700 N/mm szakítószilárdság

A4-80 jelentése:
ausztenites saválló kötőelem
800 N/mm szakítószilárdság

A Csavarda Plusz Kft. csavar webáruházában, melyet a webaruhaz.csavarda.hu címen érhet el, az alábbi termékek azonnal, raktárról megvásárolhatóak:

Szabványos termékek

DIN 94 - Sasszeg
DIN 471 - Seeger-gyűrű tengelyhez
DIN 472 - Seeger-gyűrű furathoz
DIN 741 - Huzalszorító bilincs (Kötélszorító)
DIN 1480 - Huzalfeszítő
DIN 1481 - Hasított hüvely (nehéz kivitel)
DIN 3060 - Drótkötél (sodronykötél)
DIN 5229 - Tüzoltó karabiner
DIN 5685/A - Rövid szemű lánc
DIN 5685/C - Hosszú szemű lánc
DIN 5686 - Csomózott lánc
DIN 6799 - Tengelyrögzító gyűrű
DIN 6899/A - Kötélszív
DIN 11023 - Tengelyrögzítő csap
DIN 11024 - Rugós biztosító szeg

Nem szabványos termékek

Ácskapocs
Függesztő szalag (HILTI-szalag)
Műanyag kábelkötegelő
Sekli (egyenes kovácsolt)
S-kampó
Szegek
Szigetelés rögzítő tárcsa műanyag szeggel

Purhabok

Legfőbb felhasználási terület: hő-, hang- és vízszigetelés.

Purhab: (poliuretánhab) = poliol + izocianát.

A két alkotó keveréke nedvesség hatására megduzzad és a kötési idő eltelte után kemény vágható habbá áll össze.

Jellemzői

jól tapad
ellenáll a vegyi hatásoknak (olaj, benzin, tengervíz stb.)
festhető
vágható
vakolható

A purhabokat aerosolos kiszerelésben hozzák forgalomba egy- és kétkomponensű kivitelben.

Egykomponensű

adapteres (kézi)
pisztolyos (pontosabb adagolás kisebb veszteség)

A purhab egy keverékanyag, amelyben gázzal töltött cellák lebegnek. Az olcsóbb purhabok szerkezete tele van nyitott cellákkal (lyukakkal). Szerkeztük a szivacséhoz hasonlít. Hang-, hő-, vízszigetelésük gyengébb. A purhab hőszigetelő képességét a cellákban található gázok összetétele és a zárt cellák száma együttesen határozza meg.

A purhab használata

kulcsszó: a nedvesítés!!!

A levegő nedvességtartalma kevés a purhab megkötéséhez ezért a purhab használata előtt az aljzatot előnedvesíteni kell, majd a kinyomott purhab csíkot utónedvesíteni szükséges. 5 cm-nél nagyobb réseknél a purhabot két vagy több rétegben kell felhordani. A rést mindig csak maximum félig szabad purhabbal kitölteni a dagadás miatt.

Pihentetés: 2-3 óra. Ezen idő alatt a purhab károsodásának elkerülése végett nem szabad megfeledkezni az utónedvesítésről.

Fontos: a purhab nem UV-álló, ezért direkt napsugárzástól óvni kell.

A purhab kihozatala: azaz mire elég egy flakon purhab?

A szabadon habosodó – pl. üres ládába – kinyomott purhab mennyisége megdagadás után kb. 30%-kal több, mint a felhasználó számára fontosabb adatot mutató fugába történő kihabosodott mennyiség.

A purhab tárolása

Fontos: a szobahőmérsékletre (20 C fokra) megadott szavatossági időt nagyon lerövidíti, ha a purhabot túl magas hőmérsékleten tároljuk.

A purhab 50 C fokon 7x olyan gyorsan öregszik, mint 20 C fokon. 50 C fok felett robbanás veszélyes a purhab.

Szilikonok

Ha a cél, hogy két felület között a hézagot egy rugalmas és UV-álló anyaggal töltsük ki akkor egykomponensű szilikon alapú tömítő- és ragasztó anyagokat szoktunk használni.

A szilikonok szobahőmérsékleten vulkanizálódnak és a levegő nedvességtartalmának hatására kötnek meg. A szilikonok kikeményedésének sebessége egyenesen arányos a levegő nedvességtartalmával, melyet a környezeti hőmérséklet emelésével kis mértékben még tovább fokozhatunk.

A szilikonok csoportosítása

A szilikonokat a megszilárdulásuk során felszabaduló anyagok alapján csoportosítjuk:

ecetsavas
a szilikon megkötése során ecetsav szabadul fel, mely nagyon korrózív

neutrális
kötésekor alkohol keletkezik, elektronikai cikkeknél alkalmazható, jellemzői: jól tapad, UV-, sav-, lúgálló, víztaszító, nem festhető (ajtó, ablak, tükör ragasztásához).A szaniter szilikon gombaölőt tartalmaz, ezért fürdőszobákban és konyhákban, illetve nyirkos helyeken használható a gombásodás elkerülésével.

Akrill

Az akrill tömítő anyag, mely alkalmas fal, fém, fa felületek réseinek kitöltésére. Száradás után festhető.

Ragasztók

Megkülönböztetünk oldható és nem oldható, mozgó és nem mozgó kötéseket. A ragasztás a nem oldható, nem mozgó kötések csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a kötés csak roncsolással szüntethető meg.

A ragasztás eltérő vagy azonos anyagú, szilárd testek összeerősítését jelenti. A ragasztott kötés részei a ragasztásra váró felület és maga a ragasztó. A ragasztott kötések hatékonyságát, minőségét a ragasztandó anyag–ragasztó határfelületén fellépő erőhatás határozza meg. A ragasztástechnika jelen van a mindennapjainkban, emellett több technológia alapját is adja. Ilyen például a laminálás, polimerek bevonása fémekkel.

A ragasztók csoportosíthatjuk kémiai szerkezetük, fizikai tulajdonságuk, kötésmódjuk és a velük ragasztott anyagok szerint.

A ragasztók olyan nagymolekulájú anyagok, polimerek melyek a ragasztandó anyaggal képesek másodlagos kötések kialakítására. Kémiai szerkezetük alapján megkülönböztetünk természetes (kaucsuk, bitumen) és szintetikus polimer alapú ragasztókat.

A mesterséges polimer ragasztók közül az alábbiaknak tulajdonítanak nagyobb jelentőséget:

epoxigyanták
poliészterek
poliuretánok
fenoplasztok, aminoplasztok
akril- és metakrilsavészterek
ciánakrilátok, köznapi nevükön: pillanatragasztók
vinilszármazékok
poliamid alapú ragasztók
szilikongyanták

Ha a fizikai tulajdonságaik alapján szeretnénk a ragasztókat csoportosítani, akkor megkülönböztetünk folyékony monomerek, oligomerek, oldatok, diszperziók) és szilárd ragasztókat. A szilárd ragasztóknak van egy különleges csoportja, melyek nyomás hatására hozzák létre a kötést.

A harmadik csoport a kötésmód alapján különbözteti meg a ragasztókat. Különböző csoportokba tartozó ragasztóknál a kötések kémiai reakcióval vagy kémiai reakció nélkül alakulnak ki.

A ragasztás előnyei

a legkülönfélébb alapanyagok összeillesztésére is alkalmas
a vetemedés kicsi
nem okoz szerkezetbeli változást, mint pl. a hegesztés (adszorpciós kötés)

A ragasztás hátrányai

a kötés szilárdsága az idő előre haladtával csökkenhet, így a megbízhatósága is kisebb, mint egyéb kötésfajtáknak.

A ragasztás művelete

a ragasztandó felület előkészítése (felülettisztítás, csiszolás, vegyszeres kezelés)
a ragasztó előkészítése, bekeverése (a ragasztó típusától függően a szükséges mennyiség kimérése és összekeverése)
a ragasztó felvitele a ragasztandó felületekre (kenéssel, mártással, hengereléssel, szórással)
az összeragasztani kívánt munkadarabok összeillesztése és egymáshoz rögzítése
a ragasztó megszáradása (kötése)
utóműveletek (a felesleges ragasztó eltávolítása, felületek tisztítása)


A Csavarda Plusz Kft. csavar webáruházában, melyet a webaruhaz.csavarda.hu címen érhet el, az alábbi termékek azonnal, raktárról megvásárolhatóak:

Kemikáliák